SZEMMOZGÁSOK ELEMZÉSE TRADICIONÁLIS ÉS ÚJSZERŰ VIZUÁLIS TESZTKÖRNYEZETBEN:
A HÁTTÉRKÉP DISZTRAKTOR HATÁSA A SZAKKÁDIKUS PARAMÉTEREKRE
SOMOSKEÖY SZABOLCS1* – KOVÁCS ILDIKÓ2* – MEZEI MÁRTON1 –HOFFMANN ILDIKÓ3 – TÓTH LÁSZLÓ4 – GOSZTOLYA GÁBOR4 –IMRE NÓRA2 – BALOGH RÉKA2 – PÁKÁSKI MAGDOLNA2 –
KÁLMÁN JÁNOS2 – FEHÉR ANDRÁS1
1iCollWare Kft.
2Szegedi Tudományegyetem KK Pszichiátriai Klinika
3Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet
Magyar Nyelvészeti Tanszék
4Szegedi Tudományegyetem TTIK Informatikai Intézet
* egyenlő arányban járultak hozzá a kézirathoz
E-mail: szabolcs.somoskeoy@icollware.com
Benyújtva: 2020. február 5. – Elfogadva: 2020. augusztus 5.
Háttér és célkitűzések: A szakkádikus szemmozgási paraméterek biomarkerként történő önálló használata egyes degeneratív neuropszhichiátriai kórképek felismerésében egyelőre kérdéses. Jelen vizsgálatunk célkitűzése egy olyan szakkádikus szemmozgásvizsgálati protokoll megvalósítása, amely a nemzetközi klinikai kutatásoknak megfelelően kialakított vizsgálati paraméterekkel jellemezhető. Továbbá egészséges vizsgált személyek szakkádparamétereinek a nemzetközileg publikált adatokkal való összehasonlítása, illetve a Boston Sütilopás feladatban használt kép vizuális tesztkörnyezetbe történő beépítésének disztraktor-hatásvizsgálata a szakkádikus paraméterekre.
Módszer: Vizsgálatainkat egészséges önkéntes alanyokon végeztük Tobii Pro X3-120 berendezéssel, két eltérő vizuális környezetet tartalmazó, egyéb tekintetben teljesen megegyező felépítésű, proszakkád és antiszakkád tesztek gap és overlap feladataiban. Az egyik csoport vizuális tesztkörnyezete standard szürke háttérből és fekete stimulusokból állt (STD tesztcsoport), a másiké a Boston Afázia Teszt Sütilopás képleírási feladatban használt képet és zöld-piros színű stimulusokat tartalmazott (BSL tesztcsoport).
Eredmények: A proszakkád és antiszakkád overlap latencia mindkét csoportban nagyobb volt, mint a gap feladatban. A vizsgálati alanyok életkora közepes erősségű módon korrelált az STD csoport proszakkád gap latenciájával, illetve a BSL csoport proszakkád overlap latencia, antiszakkád gap/overlap latencia és overlap időtartam értékével. A csoportok közötti életkori eltérés statisztikai kontrollja mellett nem találtunk különbséget a proszakkád és antiszakkád latencia, illetve csúcssebesség tekintetében. A szakkád időtartamok szignifikánsan rövidebbek voltak a BSL csoportban. Az iránytévesztési ráta a proszakkád tesztben megegyezett;az antiszakkád gap időtartam, az overlap időtartam, illetve a gap iránytévesztési ráta szignifikáns csoportkülönbséget mutatott.
Következtetések: A nemzetközi sztenderdeknek megfelelő újszerű vizsgálati protokoll alkalmasnak látszik
hagyományos neuropszichológiai tesztekkel és kutatócsoportunk közelmúltban kidolgozott automatikus beszédfelismerő algoritmusokat alkalmazó tesztjeivel kombinálva egészséges és demencia szindrómával élő személyek multimodális klinikai vizsgálatában történő felhasználásra.
Kulcsszavak: szakkádikus szemmozgások, reflexív szakkád, antiszakkád, Boston Sütilopás kép, disztraktor
Magyar Pszichológiai Szemle, 2020, 75.3/22. 367–389
DOI: 10.1556/0016.2020.00022
© 2020 Akadémiai Kiadó, Budapest